home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
H9447
/
KONGKONY.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1994-11-27
|
15KB
|
244 lines
@VKongresszusi Könyvtár@N
@VLOCIS = MUMS + SCORPIO@N
Amikor 1800-ban az amerikai kormány Philadelphiából az új
fôvárosba, a potomac-parti Washingtonba költözött, @KJohn@N
@KAdams@N elnök ötezer dollárt irányzott elô ""olyan könyvek
beszerzésére, amelyekre a Kongresszusnak szüksége lehet,
valamint a tárolásukra alkalmas helyiségre." lead vége.
Az elsô köteteket Angliából rendelték meg, s a könyvtár a
Capitoliumban kapott helyet. 1814 augusztusában azonban az
ostromló brit csapatok felégették az épületet. Egy hónappal
késôbb @KThomas Jefferson@N korábbi elnök a saját, ötven
éven keresztül gyarapított könyvtárát -- a kor Amerikájának
egyik leggazdagabb gyûjteményét -- ajánlotta fel hazája
törvényhozóinak. Ezt azonban csak egy nagy bibliotéka
magjának tekintette. ""Aligha van olyan tárgy, amelyrôl
alkalomadtán egy képviselônek ne lehetne tájékozódásra
szüksége" -- írta. 1815 januárjában a Kongresszus
elfogadta Jefferson felajánlását, s 23950 dollárt szavazott
meg összesen 6487 kötet beszerzésére. A folyamat
elkezdôdött....
Nem telt bele egy évszázad, s a könyvtár kinôtte a
Capitoliumot. 1897-ben adták át az akkori idôk legnagyobb
és legigényesebb kivitelû könyvesházát, a Jeffersonról
elnevezett, neoreneszánsz stílusú épületet. A terjeszkedés
azonban ezzel korántsem ért véget. 1939-ben megnyitották a
georgiai márvány burkolatú John Adams Buildinget, majd nem
egészen másfél évtizede, 1980-ban a James Madison Memorial
Buildinget. A három óriási épület egymás mellett, a
Capitolium tôszomszédságában áll, alagút köti ôket össze
egymással.
Szükség van a hatalmas alapterületre. A modern világ
Alexandriája Washington, az emberi tudás ma leggazdagabb
tárháza a Kongresszusi Könyvtár. Közel ezer kilométernyi
polcrendszerére minden percben átlagosan tíz új anyag
kerül. Az állomány 98 millió tételbôl áll. 12 millió
nyomatot és fényképet ôriznek. Itt van a földkerekség
legnagyobb térképgyûjteménye. Egyedül a zenei kollekció 7
millió darabot számlál. Négyszázhetven nyelven 28 millió
könyvet és brosúrát, 36 millió kéziratot tartanak nyilván.
Évrôl évre 75 ezer folyóirat és 1200 újság érkezik. Ha
ennyi nem lenne elég, hozzátesszük: a könyvtárban mûködik
az Egyesült Ållamok szerzôi jogvédô hivatala, a Copyright
Office.
<A kártya halála>
Az olvasó már sejtheti a folytatást. Igen, természetesen
mindez kezelhetetlen, áttekinthetetlen számítógép nélkül.
Az 1968 után megjelent angol nyelvû kiadványok már mind
adatbázisban vannak. A választóvonal a fôbb nyugati nyelvek
esetében 1973, a nem latin betûs írásokra 1980. A
gépkorszak elôtti anyagok bibliográfiai adatai általában
szintén megtalálhatók a megfelelô katalógusállományban,
amely azonban nem teljes, így annak, aki régebbi tételeket
keres, azt tanácsolják: nézzen körül a papírfronton, a
kártyák között is. Mindenesetre a kartotékrendszert 1980
óta nem frissítik.
Miközben a Jefferson Building központi olvasóterme eredeti
19. század végi pompával gyönyörködteti a szemet (az
épület egyes csarnokaiban még dolgoznak a restaurátorok),
az asztalokon már a 20. század végének tárgyai kedveskednek
-- ha nem is a szemnek, de az elmének. A 236 olvasóhely
mindegyike csatlakozót rejt, ahová bedughatjuk a magunkkal
hozott noteszgépet. A kupola alatt kiépített helyi
hálózatról tíz CD- ROM indexállományt érhetünk el.
Hatodik éve önálló gyûjteményként bôvítik a géppel
olvasható anyagok tárát. A Machine Readable Collections
Reading Roomban (azaz a megfelelô olvasóteremben) Sony
képlemezjátszóval, illetve Hitachi CD-ROM-olvasóval
felszerelt Compaq és Apple munkaállomások várják az
érdeklôdôket. A CD-ROM-választék a legkülönbözôbb
témakörökrôl körülbelül 170 címet foglal magában, Amerika
történetétôl az idôjárásig.
Kisebbfajta szekrényekben sorakoznak a CD-ROM-ok a
folyóirat- olvasóban, ahol a statisztikai és
indexadatbázisok mellett több napilap kivonatait is
megtaláljuk -- többségük szövegét 1985-tôl.
Külön teremben kapott helyet a számítógépes
katalógusközpont. Itt 58 terminál áll a kutatók
rendelkezésére. Közülük 18 érintôképernyôs állomás -- velük
a számítástechnikától idegenkedôk is hamar megbarátkoznak.
A gyengénlátóknak beszélô (Kurzweil-) gép, valamint egy 19
hüvelykes képernyôvel és nagy betûkkel író nyomtatóval
felszerelt terminál segít. A munkahelyek többsége IBM PS/2
55SX, mellettük általában Canon tintasugaras nyomtató.
<Nem mumus>
A Kongresszusi Könyvtár bármely terminálról elérhetô
információs rendszere (Library Of Congress Information
System, LOCIS) valójában két alrendszer -- a MUMS és a
SCORPIO -- együttese. Mit takarnak ezek a rövidítések? MUMS
-- Multiple Use MARC System, többcélú MARC rendszer;
SCORPIO -- Subject- Content-Oriented Retriever for
Processing Information Online, online
információfeldolgozáshoz kifejlesztett tárgykör/tartalom
szerinti visszakeresô rendszer. Mindkét program ALC és PL1
nyelven készült. Az online kéréseket -- ezek összesen
háromezer terminálról érkezhetnek -- a James Madison
Memorial Buildingben felállított IBM 3033-as és 3084- es
nagygép szolgálja ki.
Sajnos, mint láttuk, a MUMS feloldása újabb betûszót ágyaz
magába. A MARC (MAchine-Readable Cataloging, géppel
olvasható katalogizálás) negyedszázada a
könyvtár-automatizálás legelfogadottabb nemzetközi
szabványa. Az egyes országokban kissé eltérô változatait
alkalmazzák, de mind több helyen az egyesült államokbeli
verziót, a USMARC-ot, az ANSI Z39.2 (Bibliográfiai
információcsere) amerikai szabvány megvalósítását fogadják
el.
A MUMS hét fô állományt fog össze. Az öt elsôben rendre
könyvek, folyóiratok, térképek, zenei anyagok,
audiovizuális felvételek után tudakozódhatunk. A hatodikba
az elôbbi kategóriákat vegyesen tartalmazó rekordok
kerültek, a hetedik pedig a szerzônév- és tárgyszójegyzék.
Többféle -- tárgyszó, szerzô, cím vagy nyilvántartási szám
szerinti -- keresôparanccsal dolgozhatunk; a megtalált
rekordok (ha egynél több van) idô- vagy ábécérendben
jelenhetnek meg.
Számítástechnikában teljesen járatlanok számára
fejlesztették ki a SCORPIO-t. Parancskészlete ennek
megfelelôen szándékosan korlátozott, egyszerûsített. Az
elsô keresés által szolgáltatott eredménysor több lépésben
szûkíthetô, finomítható. A SCORPIO öt fô állományba ad
betekintést: a könyvkatalógusba, egyes (1976 után
megjelent) folyóiratcikkekbe, az 1973 után elfogadott
szövetségi törvényekbe, az 1978 utáni copyright
bejegyzésekbe, valamint egy 14 ezer szakértôt és szakmai
szervezetet felsoroló névjegyzékbe. Míg a MUMS állományok
többségét online módon, azaz a katalógusrekordok
létrehozásával egy idôben frissítik, a SCORPIO egyes
részeit különbözô gyakorisággal aktualizálják: a
jogszabálygyûjteményt például naponta, a könyvkatalógust
vagy névjegyzéket kéthetente.
<Távolba tekintve>
Ahhoz, hogy a Kongresszusi Könyvtárban kutassunk, nem kell
elzarándokolnunk a Capitolium mellé, sôt még csak
Washingtonba se kell utaznunk. A LOCIS Interneten keresztül
is elérhetô, s talán olvasóinknak sem érdektelen a rendszer
Telnet címe: @Vlocis.loc.gow@N. A keresési idô (az
Egyesült Ållamok keleti partjára megállapított zóna
szerint): hétfôtôl péntekig 6:30- tól 21:30-ig, szombaton
8:00-tól 17:00-ig, vasárnap 13:00-tól 17:00-ig; nemzeti
ünnepeken nincs szolgáltatás. A LOCIS 3270- es és VT100-as
terminálokat egyaránt fogad. Szoftver-, illetve
hardverigénye: DOS 3.3 (vagy magasabb változat), az FTP
Software cég PC/TCP 2.11-e, legalább 386-os, 2 megabájt
RAM- mal, 2 megabájtnyi szabad merevlemezzel, egérrel, VGA
megjelenítôvel rendelkezô PC. Egyes LOCIS szolgáltatásokhoz
barátságos, egérvezérlésû grafikus felületen keresztül
férhetünk hozzá, ha letöltjük az LC Access public domain
szoftvert. Hogyan? fdNévtelen FTP-vel menjünk el az
@Vftp.loc.gow@N címre, s lépjünk be a
@V/pub/lc.access@N-be! Az @Vftp.loc.gov@N-ról a
@Vpub/lc.online@N-ból keresési útmutatót kaphatunk.
Segítséget kérhetünk e-mailen az @Vconline@@loc.gov@N,
illetve az @Vlaccess@@loc.gow@N címen.
Más módon is betárcsázhatunk a könyvtárba: egyfelôl megint
csak az Interneten, másfelôl ezen belül a Worldwide Weben
(a WWW-n) át. Lássuk elsôként az elôbbi megoldást! A
@Vmarvel.loc.gow@N gopheren @Vmarvel@N-ként bejelentkezve az
LC MARVEL (Library of Congress Machine-Assisted Realization
of the Virtual Electronic Library, a virtuális elektronikus
könyvtár gépi megvalósítása) elnevezésû rendszert érhetjük
el. Ez tájékoztat a könyvtárban rendezett eseményekrôl, a
szolgáltatásokról, a szerzôi jogvédô hivatal és a
Kongresszus munkájáról és így tovább. A Worldwide Webre
csak a közelmúltban lépett ki az intézmény, a
szolgáltatások még csak kísérleti fázisban vannak. Jelenleg
nyomatok és fényképek, az @KAfroamerikai kultúra és@N
@Ktörténelem@N online kiállítás, különbözô országokkal
kapcsolatos tanulmányok tekinthetôk meg a hálózaton, de
emellett persze beléphetünk az OC MARVEL-be és a LOCIS-ba
is.
Végezetül megemlítjük, hogy különbözô elektronikus listák és
hírlevelek is készülnek a bibliotékában. Az @Vlccn@@loc.gov@N
például a katalogizálással foglalkozik, a @Vusmarc@@loc.gov@N
a USMARC-felhasználók tanácsadó fóruma. Az elektronikus
anyagok választékát a @Vlistproc@@loc.gov@N címre küldött
@Vlists@N paranccsal kérhetjük le.
Remélhetôleg egyre több olvasónknak kívánhat eredményes
távkeresést
@KMikolás Zoltán@N
@VMagyar utazók@N
Lapunkban megírtuk (@KHeti CHIP@N 93/48): a debreceni
universitas bibliotékájának gépesítésére kiírt világbanki
tenderen az amerikai Voyager könyvtári rendszer végzett az
elsô helyen. Amirôl akkor nem esett szó: a cívisvárosban --
a nemzetközi adatcsere érdekében -- a MARC katalogizálási
szabvány alkalmazása mellett döntöttek.
Hogyan lehet a USMARC-kompatibilitás megôrzése mellett a
magyar ékezetes karaktereket tartalmazó, ráadásul magyar
ábécé szerint helyesen rendezett rekordokat írni? Mivel
célszerû az egyes mezôket feltölteni? Ezek mellett sok más
kérdést is szóba hozott az a debreceni könyvtáros csoport,
amely a közelmúltban látogatott Washingtonba, a Capitol
Hillre, hogy a legavatottabb helyrôl kérjen tanácsot. A
delegációt @KBasáné Molnár Enikô,@N a katalogizálási
osztály -- évtizedekkel ezelôtt hazánkból elszármazott --
munkatársa kalauzolta a könyvtárban és az amerikai
fôvárosban.
""Jelenleg 39012 magyar nyelvû könyvünk van. Ez az állomány
évente három-négyezer kötettel nô. Magyarországon kiadott
(de nem feltétlenül magyar nyelvû) könyveink száma 46683.
Az önök hazájáról 27038 kötet szól. 1681 magyar nyelvû
folyóiratot tartunk nyilván, Magyarországgal kkapcsolatban
1145 térképet, 188 zenei anyagot, 5 képanyagot
katalogizáltunk" -- készült fel statisztikával a csoport
fogadására @KAnton R. Pierce@N automatizálástervezési
szakértô.
Lehet, hogy a debreceniek látogatása nyomán újabb forrásból
bôvül a washingtoni magyar gyûjtemény. A vendégek @KSally H.@N
@KMcCallummal,@N a Kongresszusi Könyvtár hálózatfejlesztési
és a MARC szabványosítási irodájának vezetôjével
kísérletképpen katalógusrekordok cseréjében állapodtak meg,
s elképzelhetô, hogy bizonyos dokumentumokért hazai
könyvekkel fizetnek.